Nálunk jársz:

Besevári Szivárványos kennel

Tibeti terrier és bearded collie tenyésztés

Jó gazdi légy.....

0. lépés


Kicsit azért kerüljön szóba a választás maga is. Mindenekelőtt gondold végig az életstílusodat. Ha kanapélakó vagy, ne válassz például bordert, akkor se, ha tetszik. Ha életed a futás a kirándulás, akkor pedig nem egy angol bulldog a legjobb választás. Nézd meg mekkora a lakásod, egy dán dog azért okozhat kárt egy fordulással egy 25 négyzetméteres garzonban. Nem kell feltétlenül ezt túlmisztifikálni, de egy pár ilyen kérdéssel elejét veheted felesleges konfliktusoknak közted és a kutya között.


1. lépés


Mentett vagy vásárolt? Mindegyiknek megvan a maga jó oldala. Mentettnél beszélj a menhely önkénteseivel. Mondd el nekik, hogy milyenek vagytok, és ha tudnak ajánlani, nézz azok között a kutyusok között körbe. Ők ugyanis ismerik a kutyáikat, tudják milyen vérmérsékletűek, kikhez lennének megfelelőek. Szép dolog beleszeretni egy kutyába, csak lehet, hogy ő egy pörgős természet, míg te nyugodt vagy, vagy éppen fordítva. Ha úgy érzed, bármivel megbirkózol, akkor irány a szerelem, de akkor utána, ne legyen „de hát én azt hittem…” Ha vásárolod, akkor a fajta kiválasztásakor ezeket a kérdéseket már jó esetben átrágtad. A kölyök kiválasztásánál segíthet a tenyésztő, de szerintem itt már nyugodtan hallgathatsz a szívedre. Viszont kérlek ne a jófogásról és a vateráról keress magadnak kutyát. Egy tenyésztő ott nem hirdet. A tenyésztő meg akar ismerni téged is, a tenyésztő felajánlja, hogy segít, ha gond van, megengedi, hogy megnézd a felnőtt kutyáit, beoltatja, chipezteti a kicsiket, és szűri a szülőket. Ez a tenyésztő. És ezt fizeted meg. Amelyik úgy kezd, hogy „törzskönyvvel drágább” arra csukd rá a kaput. A törzskönyv 10 ezer körül van, egyetlen kölyök árát sem emeli meg 40 000 forinttal. A kölyök árában a szülők vannak benne (jó idegrendszerű és egészséges) a minőségi kaja (hogy ne egy fosós, rossz csontozatú kölyköt hozz), oltások, chipek, foglalkozás, szocializáció.


2. lépés


Lehet, hogy elsőre furának tűnhet, de ha új családtag érkezik, akkor én azt javaslom, hogy valamelyikőtök vegyen ki egy hét szabadságot. Mindenkinek megkönnyíti majd az életét ez az egy hét. Ebben az egy hétben a kutya valamennyire meg tudja majd szokni az új helyét, le lehet fektetni neki a szabályokat. Ráadásul minderre napi 24 és nem munka és bevásárlás után napi 6 órátok van. Ezzel a kis plusz energiával sokat nyerhettek. A hozzátok kerülő kutya ugyanis vagy menhelyről/utcáról jött, vagy egy kölyök, akit most emeltek ki a családjából. Nagy eséllyel össze van zavarodva. Ha rögtön másnap mindenki magára is hagyja hosszú órákra az eléggé vacak kezdet. Szánj rá időt, engedd meg neki, hogy megnyugodjon, megismerjen, bízhasson benned. Ebben az egy hétben például neki is állhatsz gyakorolni az otthonról elmenést, így az abból fakadó stresszt is megszüntetheted/csökkentheted. Például már első nap kimész a kapun egy másodpercre. Délután kettőre. Este megint kicsit többre (azért lassan haladj). És így tovább. Így a kutya megtanulja az egy hét alatt, hogy elmész ugyan néha, de mindig visszajössz. Míg ha rögtön az odakerülése után elmész 9 órára, ez a bizalom nem tud kialakulni benne. (Van, amelyik kutya azonnal jól viseli, ez tény. Meg van, amelyik nem, és kiszedni egy szorongást rosszabb, mint megelőzni a kiépülését). Az otthonlét alatt meg tudod neki mutatni szépen a szabályokat is: hova lehet bemenni és hova nem. Lehet-e kanapéra menni. Mit szabad rágni és mit nem.Gyakorolhatjátok a szobatisztaságot.


3. lépés


Minek is nevezzelek? Ha megvan a kutyus neve, akkor érdemes azt gyorsan neki is elmondani. Ez nem különösebb varázslat. Kölyökkutyánál egyszerűen csak mondd magas, izgalmas hangon a nevét, arra fel fog figyelni utána valamilyen pozitív interakció (pl. játék), hogy megtanulja ez a hangsor jót jelent és kész is. A neve mindig legyen vidám, figyelemfelkeltő hangon. Felnőtt kutyának is. A nevével ugyanis annyit mondasz, hogy „figyu most hozzád fogok beszélni” a lényeg úgyis az, amit a neve után mondasz (gyere, ül, fekszik stb). Ha a menhelyen más volt a kutyus neve, akkor az élénken mondott hangsorra ő is felfigyel majd, de bedobhatod azt is, hogy eleinte mindkét nevét mondod. Elsőnek az újat, majd a régit „Daphné Buksi” aztán a régit szépen elhagyod. Van ilyen elmélet, hogy a nevét sosem szabad mérgesen mondani, de kétlem, hogy élő ember ezt mindig be tudja tartani. Ösztönösen jön, hogy ha mérges vagy a nevével reccsenj rá. Ez nem jó, de ez van. próbáld elkerülni, de ne ess kétségbe ha nem megy. Esetleg kiküszöbölheted azzal, ha van egy mérges neved tartalékban. Ha a kutyus neve Rozi, akkor ha rossz, akkor Rozália, ha Max akkor Maximilan és így tovább.


4. lépés


A szobatisztaság. Ezt párszor már felületesen említettem, de itt átvesszük újra. A szobatisztaságnak két lényege van. Az egyik, hogy adjunk lehetőséget a kutyának, hogy odakint végezze el a dolgát. Ez sok kint létet jelent, igen. Eleinte sokkal többet, mint napi 3. Kölyöknél akár 1,5-2 óránként kimenetel is kelhet és felnőttnél is elkel a 6-8 alkalom (ezért is jó az egy hetes szabi). Vannak aktivitások, amik után mindenképpen érdemes kivinni: játék után rögtön, kaja után egy órával kb. Minél többször viszem ki, annál több lehetőséget adok arra, hogy kint végezze el a dolgát (ha kiviszem meg is várom, hogy történjen valami). Ha odakint megtörténik, aminek meg kellett történnie, akkor az akció közben halkan dicsérem a kutyát. Nyugodt kedves hangon mondogatom, hogy „ez az ügyes vagy” (én itt nem javaslom a túlzott örömöt, mert még félbe marad a tett). Amikor végzett jöhet a nagyobb öröm, hogy „Ügyes kutyus!!” és még valami finom jutifalat is mehet. Így mutatjuk ki, hogy mi ezt szeretnénk tőle. Tudjátok, mindig két oldalról közelítünk, mit nem szeretnénk és mit igen. Ha mégis otthon történik baleset, akkor NEM verjük bele az orrát, nem ordítunk. Helytelenítő hangon beszélünk hozzá, majd feltöröljük. Ennyi. Ha adunk lehetőséget arra, hogy kint végezhesse el a dolgát és kimutatjuk, hogy mi ennek ráadásul felettébb örülünk akkor, azt a kutyák hamar beépítik a mindennapjaikba. Kiskutyák esetén a bepisilés azért még előfordulhat napközben. Játék, vagy öröm esetén. Ez sajnos kb. velejár, mert még nehezebben kontrollálnak. De minél többször van kint annál kevesebbszer. A szobatisztasághoz kiskutyák esetén még jöhet az úgynevezett “örömpisi”. Ez az amikor a gazdi hazatér és a kiskutya örömében maga alá pisil. Ezt nagyrészt kinövik a kutyák, de meggyorsíthatjuk azzal, ha a hazatérésünkből nem csinálunk világraszóló ünnepet. Mikor hazaérünk a kutya kerüljön át egy darabig a szobanövények kategóriájába. Nem nézünk rá, nem szólunk hozzá. Egészen addig amíg le nem nyugszik. Ha a hazatérésünkből nem lesz karnevál, akkor a kiskutya nem fog annyira felpörögni, hogy izgalmában bepisiljen. Tudom, hogy nehéz ellenállni egy nekünk örülő gombszemű kiskutyának, de próbáljuk meg. Mindenkinek jót fog tenni.


5. lépés


Rágás. Ez főleg kiskutyáknál gond. Nekik ugye a növő, cserélődő fogak miatt rágni kell. Kell és kész. Ezzel nincs gond, csak azzal, ha ő dönti el, hogy szerinte mit kell rágni. Bútorszél, nagymama papucsa ilyesmi. A rágást legjobb, ha átirányítjuk valamire, amit rághat. Szuszi rágja a bútor szélét, rászólok, hogy NEM majd felkínálok neki egy játékot, amivel kicsit játszunk, majd azt rágcsálhatja. (Óvatosan a játékkal, néha csak nyújtsuk oda a játékát, különben rafkós kutyáknál kialakul az a gondolat, hogy „játszani akarok, hmm, megrágcsálom a bútort akkor mindig játszunk”.) Ha kis játékrágcsálás után visszamegy a bútorhoz, megint NEM és felkínálom a játékot. Előbb-utóbb rá fog jönni, hogy a bútort, papucsot nem rághat, de a játékait igen. És kialakul a családi béke.